Micsoda szerencse, hogy ebben a tündéri bölcsödében szépen vezetik a gyerek naplóját, így mindig kapunk visszajelzést Petiről, és annyira más, ahogy ott viselkedik.
“Kedves Anikó!
Pár szóval szeretnélek tájékoztatni Peti 15 hónapos fejlettségi szintjéről, a beszoktatása óta történt változtatásokról!
Súly: 10 kg, hossz: 78 cm.
Peti reggelenként elpityeredik (értsd: bömböl) amikor meglát az átadóban, s bújik az anyukájához, nagymamájához. Átöltöztetés után azonban változik a helyzet, mert kézmosásnál már mosolyog. Elválásnál már az is előfordult, hogy nem sírt, és jókedvűen búcsúzott el az anyukájától (ez azonban ritkább eset).
Most már hosszabb hiányzások után sincs rosszkedv, csak az elválás az, ami kritikus. Napközben tevékeny, aktív.
Akkor is reggelizik, ha otthon megette a reggelijét, ami zabkása. Egy kenyeret mindenképpen elfogyaszt, hozzá egy pohár teát iszik. Ölben eszik.
Egyre kevesebb tárgyat vesz a szájába, már nem kell a legót eltenni jelenlétében, sőt néha ő is építget vele.
Öltözésnél leveszi a szandálját, ha kicsatolom neki és mosolyog, ha megdicsérem, mert sikerült neki.
Az udvaron sokat sétálgat, bújócskázik a kisházban és kacag, ha megtaláljuk, elkapjuk. Jól érzi magát a kertben.
Szeret pancsolni, a dobogót nem fogadja el kézmosásnál. Fésülködésnél nevet rám, és becsülettel tűri, hogy frizurát próbálok alkotni neki. A szobában elszöszöl, vizsgálódik. Akkor esik pánikba, ha az ajtóhoz közelítek, ilyenkor odajön hozzám, és kéredzkedik fel. Szinte mindenhova követ, ezt én hagyom is. 
A járókával hamar megbarátkozott, már nem sír, ezt a többiek is figyelemmel kísérik, jelzik. Gyakran már a cumi sem kell.
Étvágya változott, de eléggé rapszodikus. Előfordul, hogy egy ételt először szívesen fogyaszt, máskor viszont meg sem kóstol. Az első falat leküzdése után jó étvággyal eszik meg olyan ételeket, amelyeket az asztalhoz való leülésnél még hárított. Már elfogadja akkor is az ételt, ha a villával összenyomom, nem indokolt a turmix, vagy a darálás. Az étkezés végén ő dobja a szalvétáját a szemetes kosárba, és mosolyog, mint minden sikeres tevékenység végeztével.
Alvása is javult valamelyest, egyszer 2 és fél órás csendes pihenőt is produkált. Ébredés után a szivacsán üldögél, könyvet nézeget. A járókában sír ilyenkor.
Társai közül Csenge a szerelem, puszilkodnak, ölelkeznek, imádják egymást. Peti a kisbabája a szobánknak, őt mindenki szereti, gyerekek, felnőttek egyaránt, segítik, gyámolítják.
Hozzám nagyon ragaszkodik, imádjuk egymást. Peti sokat mosolyog, puszilgat, ölelget, hálás minden vele eltöltött pillanatért. .
Tisztelettel: D.Anikó“
Otthon ennél azért kevésbé simulékony. Vannak tündéri percei, amikor lehet vele összebújni, átölelni, hempergőzni vele, puszilgatni. Amikor leülünk a szőnyegre este vacsora után, fürdés előtt, az a nap fénypontja. Olyan finom puha a bőre a nyakán. Fehér, pufi, édes, és büdi, mert mindig megizzad a nyaka, és a feje. De imádom! Ilyenkor a haja égnek áll, összeborzolódik az a néhány szál. Soha nem lehet megunni!
Ezek az időszakok azonban ritkák. Ha tennivaló van, ami sokszor van, akkor neki mindig határozott (és határozottan más) elképzelése van arról, hogy mivel akar foglalkozni és engem foglalkoztatni. De mivel az időm nagyon szűkös, menni kell, indulni kell, készülődni, este pedig lefeküdni, így nem tud annyit, és akkor, és azzal játszani, amivel éppen akar. Úgyhogy ilyenkor toporzékol, üvölt, és a földhöz veri a fejét. Ha valamit a fejébe vesz, nagyon nehéz elterelni a figyelmét. Egyre nehezebb. Igazán okos gyerek, de baromi nehéz vele néha. Ma pl. amíg az esőben toltam haza Petit a bölcsiből. Tele a kocsi a 10 kg-os gyerekkel, plusz 2 kanna vízzel, vállamon a retikül, másik karomon a bevásárló táska, kezemben esernyő, egy kézzel lavírozom haza a gyerekkocsit a sűrű megázott levélszőnyegen… szóval egy kicsit nehezített körülmények között küzdöm haza magunkat, ő eközben végig hisztizett, sírt, és hangosan kiabál. Ettől a munka után “szépen megnyugodva, és igen békés hangulatban” értünk be a lakásba. Ő valószínűleg sétálgatni szeretett volna, ahogy máskor szokott anyuval, vagy a dadussal amikor alvás után még világosban, jó időben, korán szokták. De erre sötétben (3/4 5-kor már sötétedik), esőben, tele csomaggal nem volt lehetőség.
Hát ez van olyankor, mikor ő mást akar...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése