Peti forog

Tegnap eljött végre a nap, január 8: mikor megtanult Peti 1 hónapos késéssel, de végre a másik oldalára is forogni. Nem mondom, hogy a nyöszörgés abbamaradt, de így már csak el fogja magát foglalni jobban!
Igaz, fókamászással meg bekúszik a szekrény alá! És akkor persze üvölt, mert nem bír kijönni.
Írtó vicces.
Mint egy motoros fóka! :-)

Anyu megszámolta, 15x fordult meg, és gyakorolta ezt a képességét. Tündéri! De csak az egyik oldalra képes, így, ha a beszorul a rács mellé, akkor ott megreked.
Mégiscsak el kellett keríteni a szoba sarkát, mert állandóan a szekrény alól kellett kiszedni szegényt.

A náthája némiképp csökken, de még mindig hurutos, csak éjszaka már tud aludni. Masszív egy betegség.

Az a jó, hogy olyan jókedvű egyébként, már amikor éppen nem nyűgös, és nem alvós, és felvevős, és nem elmaradós, mint pl. tegnap! Anyura pont egy ilyen nap jutott, és hát szegény megszenvedett fele.

Én meg közben laptopot kerestem, ami egyáltalán nem egyszerű feladat, mikor az ember az első ilyet veszi:
kicsi legyen vagy nagy, és mindent tudó. Erős, vagy könnyű? Komplett billentyűzet, vagy csonka kicsi? Nagy márka, vagy keleti, ami sokkal több extrával rendelkezik? És annyi, de annyi funkció van, amit tudhat egy gép, hogy egy hete csak ezt bújom, és tanulom, hogy mit jelentenek a különböző műszaki paraméterek.

Még talán egy hét, mire ki tudom választani, de már alig várom, hogy azon írjak, mégha kényelmetlenebb is, mint az asztali gép billentyűzete. Egyszerűen szeretném már kézbe fogni "új társamat"!

Remélem a következő bejegyzést már arról fogom írni.